Az önvezető autó (angolul autonomous car, driverless car, self-driving car, robotic car) olyan autó, amit emberi beavatkozás nélkül, digitális technológiák segítségével vezérelnek és ami képes önállóan közlekedni a közúti forgalomban. Érzékeli környezetének apró részleteit, navigálja önmagát, így várhatóan kevesebb helyre van szüksége, ezért hatékonyabban hasznosítja a rendelkezésére álló útfelületet, elkerüli a közlekedési dugókat és csökkenti a balesetek valószínűségét. Az önvezető autók autonóm biztonsági rendszereinek fontos tényezője a vezető nélküli vészmegállás mellett, a vezető felügyelete alatti, de autonóm sávtartás is.
Az önvezető autó navigációját többnyire néhány érzékelő és modern navigációs eszköz, így például radar, lézerradar, GPS segítségével oldják meg. A 21. században jelentős változáson megy keresztül a közlekedés, hiszen ezen a területen is rohamtempóban gyűrűznek be az informatika és az infokommunikációs technológia legkorszerűbb praktikái. Ezek a fordulatok alapvetően a közlekedés egyre nagyobb fokú automatizálásához vezetnek. Az önálló, önvezető autó kifejlesztésén egymástól függetlenül több cég, így a Google, a Nissan és a Tesla Motors is dolgozik.
Nem újkeletű a kísérletezés ezen a téren, hiszen az ‘50-es években is próbálkoztak már hasonlóval: az 1953-ban bemutatott Firebird II. tanulmányautó sávkövetésre volt képes tanulmánypályán, ahol a sávszéleket fémtartalmú festékkel jelezték. Úgy reklámozták, mint „értelmes autó”.

2014-ben hét vállalat kapott engedélyt San José városától (USA), hogy önvezető autót teszteljen a város erre kijelölt zónájában: ezek a Volkswagen/Audi, a Mercedes-Benz, a Google, a Delphi Automotive, a Tesla Motors, a Bosch és a Nissan. Fontos megjegyezzük, hogy Hollandiában és Nagy Britanniában 2015-től már kísérleti jelleggel közlekedhetnek önvezető autók a meghatározott közutakon is.
Cikkünk a Tesla Motors eredményeivel foglalkozik. Hol tart a fejlesztés jelenleg, milyen felmutatható fejleményekkel rendelkezik a cég idáig, lesz-e értelme/haszna az önvezető autóknak a jövőben? Miért van ennyire ambivalens visszhangja a sajtóban és miért van ennyi szkeptikus véleményező a témában? A rivalizálás szítja a kedélyeket, vagy valóban fenntartásokkal kell kezelnünk ezt a látszólag nagyszerű találmányt?
A Boston Consulting Group 2016-os tanulmánya szerint az önvezető autók (különösen az önvezető taxik) elterjedése vélhetően együtt jár majd azzal, hogy az utasok egy része hajlandó lesz másokkal megosztani az általa használt járművet, ezáltal a folyamat jelentősen csökkentheti a közlekedő autók számát, a fosszilis üzemanyag-fogyasztást és így a városok légszennyezettségét is. Ezek mind remek változások lennének az emberiségnek, de nem az olajvállalatok és részvényeseik számára. Nyilván nem véletlen, hogy idáig kellett várnunk 1953 óta az önvezető autók végleges formájára. Mivel kőolaj- és földgáz készleteink végesek, így végre háttérbe szorultak az ellentétes gazdasági érdekek és teret kapott a fejlesztés.
A Tesla szerint 8 kamera, 1 radar, 12 ultrahangos érzékelő és fejlett vezérlő számítógép, továbbá megfelelő szoftver kell az önvezető autóhoz.


A szoftver után az Autopilot hardverét is frissítette a Tesla Motors, így véleményünk és az előre becslések szerint már csak jogszabályi háttér kérdése az önvezető autók piacra kerülése. Elon Musk dél-afrikai származású amerikai üzletember nevéhez fűződnek a a Zip2, az X.com, a PayPal, a SpaceX, a Tesla Motors és a SolarCity vállalkozások. Az ő legderűlátóbb számításai szerint az új modell piaci debütálása akár jövőre is megtörténhet, mivel az autó sorozatgyártásához szükséges szoftver egy éven belül elkészül. A Tesla prototípusának bemutatója nagyon meggyőző, az is egyértelműen kiderül belőle, hogy a sofőr csupán csak utas a gépjárműben.
Videók a témában:
A videók arra is rávilágítanak, hogy a továbbfejlesztett új Tesla modell már teljesen önállóan, emberi beavatkozás nélkül is képes eljutni A pontból B-be, majd magától leparkolni, miután kiszálltunk a kocsiból. A gépjárművet a kiváló eredmény érdekében számtalan olyan szenzorral látták el, amelyek segítik a vezetést, tájékozódást. Ezek pedig a legkülönbözőbb dolgokat is észlelik: útvonalakat, közúti jelzéseket, a lámpák fényét, a gyalogosok és más autók pozícióját.
A sorozatos tesztelések és kísérletek ellenére van még néhány apró malőr. Előfordult, hogy az autó azért állt meg menet közben, mert a járdán kocogott mellette egy futó, és tévesen érzékelte a jelenséget. Egy másik alkalommal egy útfelújításnál kialakított terelést nézett el egy Autopilot módban használt Tesla Amerikában. A felhasználó szerint idáig soha nem volt probléma az Autopilot rendszerrel, ezúttal sem kapott figyelmeztetést a baleset előtt. Elismerte azonban, hogy a figyelmetlenségért ő is felelős volt, hiszen a használatában lévő rendszer még emberi felügyeletet igényel. A koccanás során senki nem szenvedett sérülést és a járműben a légzsákok is kinyíltak.
Így mi továbbra is azon a véleményen vagyunk, hogy az imént említett buktatók valójában csak kisebb kivetnivalók, amelyek minden új találmány és felfedezés során előfordulnak. Gondoljunk csak a repüléstechnikai-vívmányokra! Az első jópár próbálkozás kudarcba fulladt, vagy egyszerűen alkalmatlan volt a repülésre. Ezzel szemben a Tesla pontatlanságai mind kiküszöbölhető semmiségeknek számítanak.

Összegezve elmondhatjuk, hogy a Tesla legújabb etalonja belátóbb, óvatosabb, szebb és okosabb elődjeinél. Kétkedők és ellenforradalmárok mindig lesznek, hiszen hatalmas a verseny a többi fejlesztővel szemben a reprezentatív eredményekért.
Azzal viszont senki sem vitatkozhat, hogy a holland A2-es autópályán történtek mindenképp mérföldkőnek számítanak nemcsak a Tesla, de a komplex autógyártás tekintetében. Egy önvezető Tesla ütközésjelzője még azelőtt bejelzett, hogy az előtte lévő két autó összeütközött volna, majd azonnal vészfékezésre váltott, mielőtt az jármű tulajdonosa átvehette volna a kormányt.
Ezek után már csak arról esik nehezünkre beszámolni, hogy ez a fantasztikus vívmány nem a miénk! Egyelőre…

Források: