Fokozatos finomhangolás, forradalmi változás.

A jövőnk - legalább is ami a holnap-holnaputánon túl van - annyiban biztos csupán, hogy kifürkészhetetlen.

Elég, ha csak a világjárványra és az azt követő káoszra gondolunk: kevesen tudták előre, hogy az, és úgy fog történni, ami, és ahogy megtörtént. De bármennyire is nehéz feladat a jövő boncolgatása vagy megfejtése, az embereket szinte megszállottan foglalkoztatja. Vegyük például az elektromos autókat! Az úthálózatunkon egyre gyakrabban feltűnő, ám még mindig kissé futurisztikus jelenség, az elektromos jármű azon kevés lehetőségek egyike, amelyekkel kapcsolatban a következő néhány évben a világ új és régebbi autógyártói akár óriási meglepetésekkel is előállhatnak. Az egyenlet azonban továbbra is sok ismeretlenes, a szakértők véleménye pedig több ponton különbözik egymástól.

Az egyik ismeretlen a sok közül: Mit hoz a jövő az elektromos járművek és a gumiabroncsok számára? Mire számíthatunk a következő néhány évben az elektromos abroncsok innovációja és fejlesztése terén? Azokon a területeken, ahol már most is tapasztalunk némi változást - például az abroncsméretben és az alapanyagokban - egyértelműen további fejlesztések és "finomhangolás" várható, de az is elképzelhető, hogy az EV abroncsok gyökeresen megújulnak, forradalmi változás előtt állnak.

EV abroncs -- méret és forma

A 2011-es frankfurti autószalonon debütáló BMW i3 concept prototípusa jövőhírnök formáival és újrahasznosított belső anyagaival, az "abroncs-kockák" számára pedig nagy átmérőjű, de keskeny abroncsaival keltett feltűnést.

"Az elektromos autóknál a már most is látható egyik trend az, hogy az kedvező gördülési ellenállást a legkönnyebben a magas és keskeny gumiabronccsal érhetjük el -- magyarázza Steve Calder, a Michelin termékmenedzsere. Így előfordulhat, hogy az elektromos autógyártók a magasabb és keskenyebb gumiabroncs stratégiáját választják. Oldalról jól néz ki: nagyméretű felni és gumiabroncs, ugyanakkor a talpnyomat geometriájának köszönhetően közel sem akkora a légellenállása és a gördülési ellenállása."

Az EV gumiabroncsok méretével és geometriájával kapcsolatban egy másik szempontot is figyelembe kell vennünk: a jármű tömegét. Az elektromos járművek általában nehezebbek, mint az azonos méretű belső égésű motoros, illetve hibrid járművek, az abroncsaiknak így nagyobb tömeggel kell megbirkózniuk. Calder szerint az autógyártók azonban nem feltétlenül követik a logikát, és nem mindig növelik az elektromos abroncsaik méretét.

"Az egyik látható trend az, hogy nem növekszik feltétlenül az abroncs mérete -- mondja Calder. Tehát ha vesszük a jármű maximális terhelhetőségét, és összevetjük a gumiabroncsok maximális terhelhetőségével, a különbség csökken. Ez még így is rendben van, de az azonos méretű gumiabroncsok esetében az elektromos járművek annyival nehezebbek, hogy a nagy teherbírású abroncsoknál új szabványt kellett bevezetni."

Mivel azonban a gumiabroncsok mérete nem feltétlenül nő az elektromos járművek tömegének növekedésével, gyakran az abroncsnyomás megnövelésével kell kompenzálnunk. A megnövekedett nyomás azonban "további bonyodalmakat okoz a zaj és a kényelem szempontjából", ahogy Calder fogalmaz. Nyilvánvaló tehát, hogy az EV gumiabroncsok mérete, geometriája és nyomása körüli kihívások nemcsak napjainkban foglalkoztatják, hanem a közeljövőben is fogják foglalkoztatni a gumiipari fejlesztőket.

Újrahasznosított és fenntartható alapanyagok

A holnap EV gumiabroncsainak méretéhez és formájához hasonlóan fontos kérdés, hogy ezek a gumik milyen anyagból készülnek. Azon túl, hogy bolygónk fennmaradása érdekében általában is csökkentenünk kell a kibocsátást és a szennyezést, a zéró emissziós küldetés miatt az elektromos autók további ösztönzést adnak környezetbarát anyagok és módszerek fejlesztésére és használatára. Ennek megfelelően az abroncsipar is azon dolgozik, hogy a teljes gyártási lánc a lehető legkörnyezetbarátabbá és fenntarthatóbbá váljék. 

"Olyanokat csinálunk például, hogy újrahasznosítjuk az ásványvizes palackokat, hogy aztán felhasználhassuk őket a textil kordszövet gyártásában -- mondja Russell Shepherd, a Michelin műszaki kommunikációs igazgatója. -- Tehát nagyjából ugyanaz az anyag, csak újrahasznosított." Az alapanyaggyártásban más műanyag csomagolási hulladékokat is újrahasznosítanak.

"Olyan anyagokat is felhasználunk, mint például a joghurtos poharakból származó polisztirol -- folytatja Shepherd --, és ezt használjuk biobutadién előállítására. A butadién hagyományosan a kőolajipar mellékterméke, mi pedig megtanuljuk, miként nyerhető ki bioforrásokból. És ez a gumi kulcsfontosságú összetevője." 

A Michelin azon is dolgozik, hogy új gumiabroncsai egyre nagyobb arányban készülhessenek újrahasznosított gumiabroncsokból. "Tudjuk, hogyan bontsuk le az abroncsot pirolízissel (oxigénmentes közegben lezajló hőbomlás) és nyerjük vissza a kormot, és persze a fémes és az acélos alkotókat [a karkaszból] -- mondja Shepherd. Most azon dolgozunk, hogy más alapanyagforrásokat is visszanyerjünk, például a szilícium-dioxidot." 

A Michelin által feldolgozott anyagok között ott van a rizshéj mint potenciális bioalapú és fenntartható gumiabroncs-alapanyag. "Azért szeretjük különösen a rizshéjat, mert az gyakorlatilag élelmiszeripari hulladék -- mondja Shepherd. Az egyik nagyon fontos szempontunk, hogy bármilyen technológiai megoldást találjunk is, az semmilyen negatív hatással nem lehet az élelmiszerellátási rendszerre.”

Maga a gumi persze egy természetes termék, de a természetes kaucsuk csak egy összetevője a sikeres gumiabroncs receptjének. "Megtanuljuk, hogyan készítsünk [fenntartható módon] műkaucsukot -- mondja Shepherd. Egyes termékeinknél már inkább a műkaucsukot használjuk."

Okos megoldások és autonóm járművek

A mai új elektromos autók közül sok a legmodernebb vezetéstámogató technológiákat használja. Innen már nincs messze a valódi autonóm, önvezető jármű, a gumiabroncsok következő generációja pedig várhatóan segíteni fog az erre való átállásban. Talán most ön is azon gondolkodik, hogy egy olyan régi vágású, látszólag faék-egyszerűségű technológiával működő tartozék, mint a gumiabroncs – gyakorlatilag egy darab gumi – miként tudhat bevezetni minket az önvezető járművek dicsőséges aranykorába…

A válasz meglepően egyszerű. Amikor az ember autót vezet, intuitív módon érzékeli, hogy mennyire tapad az abroncs az út felületéhez. Ösztönösen tudjuk, hogy a hó és a jég csúszós, felismerjük azt a pillanatot, amikor abroncsunk esős időben elkezd a vízen felúszni. Igaz ugyan, hogy mi, emberek is különböző mértékben vagyunk képesek pontosan érzékelni ezeket a jelenségeket, de az autónk szinte semmilyen módon nem érzékeli a tapadást, a gumiabroncs pedig végképp nem. A legtöbb autó megvárja, amíg az autó megcsúszik, és csak erre tud reagálni. 

Az abroncs jövőbeni okos megoldásai és hálózatba kötési lehetőségei révén elképzelhető azonban -- ide értve az új érzékelőket és műszereket, amelyek magába a gumiabroncsba vannak beépítve --, hogy az abroncs közvetlenül érzékelje az út tapadását. Ezzel a megoldással biztonságosabbá és intelligensebbé válnának az önvezető autók, vagy akár tömegesen megjelenhetnének a korlátozott autonóm képességekkel rendelkező járművek.

"Ahogy a járművek egyre inkább hálózatba kapcsoltak lesznek, úgy lesznek a gumiabroncsok is egyre inkább hálózatba kapcsoltak" -- mondja Shepherd. Az elektromos járművek és a smart megoldások között egyértelmű kapcsolat van, és ez vonatkozik az abroncsokra is. Az elektromos járművek jövője várhatóan az lesz, hogy az abroncsok beszélnek a járművekkel, azok pedig az abroncsaikkal.

Az eredeti cikk szerzője: Nelson Ireson

Forrás: motortrend.com